Beteg gyermekek CT-vizsgálata
2006.07.31.

Nyomtatható verzió  

Mikor végzünk CT vizsgálatot?
A kezelőorvosnak tisztában kell lennie, mikor szükséges a CT elvégzése. Amennyiben kérdéses az indikáció, célszerű a vizsgálatban járatos radiológus szakorvossal történő személyes megbeszélés. Ennek során a vizsgálatot végző orvos és asszisztens számára elengedhetetlenül fontos a kórelőzmény, a klinikai adatok, illetve egyéb lépalkotó vizsgálatok eredményeinek ismerete.
A CT vizsgálat alkalmas olyan diagnosztikus kérdések megoldására, amelyek egyéb módszerekkel, ultrahang, hagyományos röntgenvizsgálat stb. nem dönthetők el teljes biztonsággal. Felhasználható a már kimutatott elváltozások kiterjedésének kimutatására, illetve az elváltozások karakterizálására. Alkalmas a további műtéti beavatkozás megtervezésére, röntgenbesugárzás, gyógyszeres terápia megtervezésére, ezek eredményének nyomon követésére.
A megfelelő minőségű vizsgálat elvégzéséhez és értékeléséhez elengedhetetlen a korábbi vizsgálatok eredményének ismerete, mint pl. az ultrahang vizsgálati leletek (az elkészített képi dokumentációkkal együtt), valamint a korábbi CT, illetve MRI felvételek megtekintése. Különösen fontos ez akkor, ha a kezelés eredményét kívánjuk megítélni.
A leggyakoribb CT vizsgálati kérések a fejfájás okának tisztázása, koponya sérülések, nem gyógyuló tüdőbetegségek pl. fibrocystás tüdőelváltozások, bronchiectasia, gyulladásos folyamatok kimutatása.

Az előkészítés menete
Tekintettel arra, hogy az előkészítés, a gyermekek és a szülők felvilágosítása - 6 éves tapasztalatunk alapján - ma is sokszor problémát jelent, ezért szükségesnek tartottuk ennek részletezését.

Az előkészítés három részre osztható:
1. Gyakorlati előkészítés a vizsgálat megfelelő kivitelezéséhez.
2. A gyermekek és a szülők felvilágosítása a vizsgálat lefolyásáról.
3. Pszichés előkészítés.
Mindezek a mindennapos osztályos gyakorlatban is szükségesek, hiszen ezek jelentős részének már az osztályon meg kell történnie.

A gyakorlati előkészítés fő szempontjai általánosságban:
Minden vizsgálat előtt 4 órás, altatás esetén 6 órás éhezés szükséges. Altatásra van szükség olyan esetekben, amikor a gyermek együttműködésére nem számíthatunk. Az altatásos vizsgálatra történő előjegyzés esetén minden esetben meg kell kérdezni a szülőt, hogy kapott-e a gyermek a közeli hetekben védőoltást, mert ilyenkor csak 4 hét múlva altatható a gyermek, kivételt képez az akt vizsgálat. Az altatás nem végezhető el akkor sem, ha a gyermek lázas, vagy hurutos beteg. Így számos esetben a szülőt és a beteget felesleges úttól és további esetleges infekcióktól is megkíméljük.

Miért adunk kontrasztanyagot?
Kontrasztanyagok adagolásánál meg kell különböztetni a vénásan , illetve a szájon át adott kontrasztanyagokat.

Az intravénás kontrasztanyag segítségével az erek láthatóvá válnak, illetve a szövetek minőségét biztonsággal tudjuk elkülöníteni.
Az intravénás kontrasztanyag adásakor a 4 órai éhezésre a kontrasztanyag vénába történő bejuttatása miatt van szükség. A beadott mennyiség testsúly-kilogrammonként 1-1,5 ml. Bizonyos vizsgálatoknál, pl. hasi és mellkasi, illetve érvizsgálatok, esetleg ennek duplája, akár 2,5 ml/tskg is szükség lehet.
Előfordulhat vénás adagolás esetén viszonylag igen ritkán mellékhatásként hányás, hányinger, illetve kontrasztanyag allergia. Az allergiás reakciók közül a legismertebb a bőrreakció, súlyosabb szövődmény a gégeoedema, illetve az anaphylaxiás shock. A bőrre használt jódos lemosás esetén előforduló érzékenység nem azonos a kontrasztanyag érzékenységgel. Természetesen ezek elhárítására a CT laboratóriumnak fel kell készülnie, nagyon ritkán szükség lehet az intenzív osztály bevonására is.
Intravénás kontrasztanyag adásától csak bizonyos vizsgálatok esetében tekinthetünk el, mint pl. a melléküregek vizsgálata, traumás törések (koponya, illetve a csontok vizsgálata) esetén, valamint néhány tüdőelváltozás során. Ennek megítélése már minden esetben a radiológus orvos feladata.

Szájon át adott kontrasztanyagok
Hasi, illetve kismedencei vizsgálatokhoz szájon át adott kontrasztanyag adására van szükség a belek feltöltésére. Ezen kontrasztanyagoknál a fent említett allergiás reakciókkal nem kell számolni.
A mennyiség, illetve az itatás módja azonban különböző.


Altatott gyermekek hasi vizsgálatához az itatást követően kb. 1 órai várakozásra van szükség, hogy a gyomor üres legyen. Az altatott gyermek kismedencei vizsgálataira a szakaszos itatás nem vonatkozik, csak a mennyiséget kell növelni. Az újszülöttek esetében a szájon át történő itatás nem lehetséges, ott csak az éhgyomor szükséges és a kontrasztanyagot szondán át juttatjuk a gyomorba. Ennek mennyisége egészen minimális, 10-20 ml.A hasi erek vizsgálatánál nem adunk szájon át kontrasztanyagot.

A gyermekek és szülők felvilágosítása a vizsgálatról
Pszichés előkészítés: Ha megfelelően történt a pszichés előkészítés, nagyon sok esetben nincs szükség altatásra, ennek jelentőségét - úgy gondolom - nem kell külön hangsúlyozni. Már 4-6 éves, sőt sokszor 3 éves gyermek vizsgálata is elvégezhető altatás nélkül. Mindezt úgy érhetjük el, ha mindenről tájékoztatjuk, ami körülötte, vele fog történni. A gyermeknek mozdulatlanul kell feküdnie egy mozgó asztalon, ezt ha szükséges, meg is lehet, sőt kell mutatni. Azt is el kell mesélni, hogy injekciót fog kapni és az édesanyja vele lehet a vizsgálatnál.
Lényeges a vizsgálat szempontjából a légzés rövid visszatartása is. Ez néhány próbálkozás során jól megtanítható már 4-6 éves gyermeknek is. Amennyiben az alapbetegség miatt -pl. bronchiectasia - a légzésszünetre nincs lehetőség, a vizsgálat értékelhetetlen lesz, tehát elvégzése felesleges.



<< Vissza a főoldalra




Új szolgáltatók

Amplifon Keszthely

Amplifon Kazincbarcika

Kulcs Gyógyszertár Asiacenter

Direct 2005 Kft.

Arany Oroszlán Fiókpatika

Gondviselés gyógyszertár sárszenlőrinci fiókgyógyszertára

Gondviselés Gyógyszertár kajdacsi fiókgyógyszertára

180. sz. Herbária szaküzlet

7. sz. Optika üzlet - Rakamaz

6. számú Optika üzlet - Szerencs





Partnereink